Az Alpok egyik leglátványosabb együttese a Dolomitok, ahol a magas fehéres-sárgás sziklafalak és a zöldellő alpesi völgyek váltják egymást, ameddig a szem ellát. 2009 óta az UNESCO világörökségi helyszíneként tartják számon, ami nem meglepő, hiszen ez egy páratlan szépségű természeti érték. A háromnapos utazásunk során átszeltük Ausztriát, hogy onnan átlépve megcsodáljuk a Dolomitok néhány kihagyhatatlan látnivalóját, ami már jó ideje szerepel az európai bakancslistánkon. Az autóút hossza Budapestről kb. 700 km, ami egy kis pihenővel, forgalom nélkül nagyjából nyolc óra alatt teljesíthető.
Tre Cime di Lavaredo
A Dolomitok leghíresebb sziklatornyai körbejárásával kezdtük az utunkat, ehhez az Auronzo menedékház közelében lévő parkolónál tettük le az autót. A menedékház megközelítése egyszerű, ám ennek 30 euró/autó költsége van. A túra során több turistaházat, egy kis kápolnát és világháborús emlékeket is érintettünk.
Vidéki élővilág
Lago Di Braies
Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a Braies-tó(más néven Pragsi-tó) a térség legszebb és leglátogatottabb tava is egyben, amit több oldalról hegyek ölelnek, partját pedig csodás fenyvesek kerítik körbe. Szombaton napfelkelte után nem sokkal érkeztünk, hogy biztosan elkerüljük a turista tömeget. Az ilyen hajnali, meghitt pillanatok a kedvenceink, mert nyugodtan át tudjuk érezni a helyszín varázsát. Ebben a napszakban csak fotósokkal, bloggerekkel találkozni, akikkel általában halkan köszöntjük egymást, majd mindenki a másik szféráját és munkaterületét tiszteletben tartva tud foglalatoskodni. Így sikerül emberek nélküli fotókat vagy drón felvételeket készíteni.
Másnap napközben is érintettük a tavat, mert szerettem volna beszerezni a szokásos szuveníreket, amire a hajnali látogatáskor nem volt alkalmam. A parkoló díja 6 euró óránként. A turistaáradatról azt hiszem nem írnék túl sokat, csak annyit, hogy ez nem a legmegfelelőbb idő a csendes sétához. Viszont mivel reggel 9 előtt a csónakház és a stég le van zárva(150 euróért kibérelhető 7:00-9:00-ig privát fotózásra, ami jó lehetőség, ha több fotós együtt utazna), így csak ekkor volt lehetőségünk készíteni néhány képet.
Úton a hegyekben
St. Valentine Templom
Alpe di Siusi(más néven Sieser Alm) felé autózva bukkantunk rá erre a templomra, ami egy igazi gyöngyszem, megbújva a zöld legelők és farmok között, építése 1244-re tehető. Ha szerettük volna sem tudtuk volna jobban időzíteni a látogatást, a lemenő nap sugarai és a templom mögött sebesen elhaladó ködtengerek pazar látványt nyújtottak. Valóban azok a pillanatok a legjobbak, amiket nem tervezünk előre.
Lago Di Carezza
A Karer-tó Dél-Tirol jelképe, tengerszem a fenyvesek között. Annyi hajnalunk nem volt, hogy minden látványosságot a turista roham előtt lássunk, így ide délután érkeztünk. Próbáltuk megtalálni a csendesebb zugokat, hogy magunkba szívhassuk a türkiz színű víz igazi kisugárzását, azt hiszem sikerült.
Alpe Di Siusi
Az olasz Alpok legnagyobb hegyi legelője Seiser Alm. Ezen a terület 9:00-17:00 között behajtási tilalom van, kivételt képez, ha van előre foglalt szállásunk. Szerintem ez egy kiváló kezdeményezés, máshol is ajánlatos lenne bevezetni. 9:00-kor indul az első felvonó a térségbe, ami egy jó lehetőség azoknak, akik átutazóban vannak. Szállásunk a Hotel Monte Piz -ben volt, ami egy családi, tipikus tiroli hatású fogadó, melynek a konyhája is kiváló, helyi alapanyagokkal dolgoznak.
A napfelkeltei látogatást itt is tudtuk tartani, viszont igazi nap helyett inkább felhők jutottak, de ez nem szegte a kedvünk, mert az egyedülálló panoráma mindenért kárpótolt. Oh, meg a virágos rétek! Mesés ez a vidék, még visszatérünk.
